2011 márciusában nagy meglepetés ért, mikor Sipeki Csilla tanárnőmtől megtudtam, hogy egy egyedülálló ösztöndíj-lehetőség keretében 3 hetet tölthetek el Németországban, a nyári szünet alatt. Az országból mindössze 12-en vehettünk részt a programban, Magyarország legkülönbözőbb gimnáziumaiból - a legtöbben nemzetiségi iskolákból. Igen nagy volt az izgalom, mikor felszálltunk a Rheinland-Pfalz tartományban lévő Alzey-ba induló vonatra; hiszen még egyáltalán nem ismertük sem egymást, sem vendéglátó családjainkat. A helyi vasútállomáson már vártak ránk vendéglátó családjaink, kik szintén nagy izgalommal néztek a 3 együtt töltendő hét elé. :)
Érkezésünk után a hétvégén megismerkedhettünk új családunkkal, illetve belerázódhattunk a helyi életvitelbe, na meg persze a németbe. Az első tanítási nap folyamán körbevezettek minket az iskolában, valamint megtudtuk, hogy az elkövetkezendő három hét során milyen iskolán kívüli programokat szerveztek nekünk.
A napok mindig négy óra tanítással kezdődtek, melyeken többek között Németország történetét, illetve német zenéket, filmeket, szövegeket ismerhettünk meg közelebbről. Ezek után pedig vendéglátó diákjaink óráit látogathattuk meg, ahol bepillantást nyerhettünk, milyen is egy német iskola diákjának lenni.
Az iskolai programok után, délutánonként volt alkalmunk önállóan is felfedezni kis városunkat, Alzeyt. Ilyenkor mindenki szabadon kikapcsolódhatott magyar vagy német újdonsült barátaival, például moziban, vagy egy kávézóban. Volt, mikor a helyi strandra mentünk el, melyet szintén rendkívül élveztünk- mindezt a város javából, akik biztosították nekünk az ingyen belépőket. :)
Valamint, mikor nem iskolai programon vettünk részt, rövid, egy napos kirándulásokat tettünk a környező nagyvárosokba. Megismertük Frankfurt, Mainz, Worms, Bad Kreuznach városát- hála a szakszerű idegenvezetésnek, mely mindenhol a rendelkezésünkre állt. Ezen kívül látogatást tettünk Marksburg várába is, egy Rajna-hajókázással egybekötve, mely mindenkinek igazán elnyerte a tetszését.
A Rajnán hajókázva (Dóri a jobb oldalon).
Ám a legkedveltebb közös program mégiscsak az ú. n. Barfußpfads volt, ahol az iszaptól kezdve vízen, homokon, parafán át, egészen a fenyőtobozokig, végigsétálhattunk; közbe ékelve egy vizes póló versenyt a helyi kis patakban:)
Persze arról sem szabad megfeledkezni, milyen jól éreztük magunkat egy-két esti koktél-, illetve grillpartin, ahová a német fiúk-lányok lelkesen vittek magukkal. Itt ugyanis még kötetlenebbül beszélgethettünk és ismerkedhettünk olyanokkal is, akikkel egyébként nem lett volna lehetőségünk.
Továbbá mindenképpen említésre méltó a német családom vendégszeretete és kedvessége, akikről én személy szerint csupa jó dolgot tudok csak mondani. Ami még nagyon tetszett, hogy a család minden tagja nyitott volt a társalgásra és tényleg igyekeztek mindig a kedvemben járni. Ennek is köszönhető, hogy úgy érzem szókincsem jó pár szóval gazdagabb és választékosabbá vált az út végére.
Összességében szeretném megköszönni ezt a nagyszerű lehetőséget, hiszen az eltelt 3 hét alatt nemcsak egy hatalmas élménnyel, hanem új, életre szóló barátokkal és rengeteg tapasztalattal térhettem haza.
Názon Dóri, 12.J
Neumann János Középiskola és Kollégium, Eger |