Eljött ismét a március hónap, amikor az egri Dobó István Gimnázium és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az előző évekhez hasonlóan közösen rendezte meg hagyományosan 1848. március 15-e tiszteletére a „Ki tud többet Egerről?” elnevezésű városismereti vetélkedőt Eger 9. évfolyamos középiskolás diákjai számára, amelyre a Városháza dísztermében került sor.
Ezen a neves eseményen intézményünket az Azurák Dávid (9/F), Faragó Bence (9/T), Holecz Szabolcs (9/T) összetételű csapat képviselte, akiknek már nem volt szokatlan a hasonló jellegű megmérettetés, ugyanis február elején az egri középiskolai kollégiumok közötti, szintén városunkról szóló vetélkedőn a második helyezettek lettek. Ezzel azonban nem voltak maradéktalanul elégedettek, ezért örömmel vállalták a felkérést erre az újbóli nemes eseményre. Lelkes, odaadó felkészülési munkájukat látva érezni lehetett, hogy ezúttal csak a győzelem jelentene nekik igazi örömöt.
A verseny anyagát az idén az Egri Lokálpatrióta Egylet által kiadott, Renn Oszkár szerkesztésében megjelent Egri séták nemcsak Egrieknek című kiadványból állították össze, amely összesen 15 tanulmányt tartalmaz. Ezeket a munkákat Eger mai legnevesebb, legavatottabb szakemberei publikálták, amelyek nagyon sok értékes információt tartalmaztak a legkülönbözőbb témákban (történelem, művészettörténet, egyháztörténet, irodalom stb.). A sikeres elsajátításhoz az anyagokat fel kellett osztani a fiúk között, amelyeket utána felkészítő foglalkozások során dolgoztunk fel, mint később kiderült, eredményesen.
Magára a versenyre, amelyet a városi televízió is felvett és felvételről sugároz, a szervezők egy különleges feladatot is adtak. Gyűjteni kellett a csapatoknak 3 db ötven évnél régebben készült Egerrel kapcsolatos fényképet vagy képeslapot, és a rajtuk lévő látnivalókat 3 percben bemutatni. Diákjaimmal úgy döntöttünk, hogy a Líceumot, a Bazilikát, és a Káptalan utca (mai Kossuth utca) érdekességeit versekbe foglaljuk, és úgy adják elő. Ez végül az egész rendezvény fénypontját jelentette, mert a zsűri, a szervezők, de még a többi csapat nagyfokú elismerését is kiváltotta. Hernádi Ferenc tanár úr, a Dobó István Gimnázium sokat megélt irodalom tanára megjegyezte, hogy már több mint 20 éve vezeti ezeket a vetélkedőket, de még hasonló csodával nem találkozott. Dr. Löffler Erzsébet, Eger mai történelmének egyik legelismertebb szaktekintélye, a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója szintén csodálatát fejezte ki nem csak a bemutatók verses formáját, hanem a 100 %-os szakmai hitességüket is hangsúlyozva.

Csapatunk az összes többi feladat során is kiválóan teljesített, és az elejét leszámítva végig az élen állt. Az utolsó feladatnak már teljes nyugalommal vághatott neki a biztos vezetés tudatában. A nagy siker pedig a végén nem is maradt el, mert kétség sem lehetett afelől, hogy ezen a vetélkedőn a Neumann csapata tudta a legtöbbet Egerről. Nagyon jó volt látni ezeknek a tehetséges fiúknak a győzelem okozta felhőtlen örömét, de még élménydúsabb volt számomra tapasztalni, hogy milyen odaadóan készültek, és mennyire akarták a sikert. Napjaink fiatalságából ugyanis kevesen tűznek ki álomként hasonló célt maguk elé. Ezt a mostanit ráadásul csak egyszer van lehetőség elérni, mert ezeken a versenyeken csak kilencedik osztályosok indulhatnak. Éppen ezért az ő szereplésüket az olimpiai szereplésekhez hasonlítottam nekik, mert sokan csak egyszer juthatnak el oda, és ott több sikerre éhes nemes ellenfél ellen kell megküzdeniük a legnagyobb sikerért.
A mi „fiaink” hasonlóan éles helyzetben bizonyítottak, és teljesen megérdemelt győzelmet arattak, ezzel az álmuk beteljesedett. Az élmény akkora volt számukra, hogy – persze csak tréfából – megjegyezték, hogy év végén szívesen megbuknának, csak jöhessenek jövőre is. Igyekeztem megnyugtatni őket, hogy erre nem lesz szükség, mert ha így folytatják, akkor még számos más témájú vetélkedőn képviselhetik iskolánkat, és valósíthatják meg további álmaikat. Adja Isten, hogy mindez még nagyon sokszor így legyen.

Murányi Dénes
felkészítő tanár