Az idei évben is ellátogattunk Bécsbe a schönbrunni kastélyba és a karácsonyi vásárra. December 8-án kora hajnalban sok „neumannos diák” szállt buszra és indult Bécs felé, hogy az adventi időszakot egy felejthetetlen élménnyel gazdagítsák. Miután elindultunk, szinte mindenki gyorsan mély álomba merült és csak a második pihenő után kezdtek éledezni az álmos szemek. Miután megérkeztünk a kastélyhoz és leszálltunk a buszról, a kapun belépve egy mesebeli karácsonyi kisvárosban érezhettük magunkat.
A karácsonyi hangulatot a látványon túl a forralt bor és a puncs, a sült gesztenye illata illetve a karácsonyi zene fokozta. A kastélyban betekintést nyerhettünk a Habsburgok, legfőképpen Ferenc József és Sisi császári pár életére, szokásaira. A kastélylátogatás után sétálhattunk a kastélyparkban felállított karácsonyi vásárban és megcsodálhattuk azt az ezernyi gyönyörű portékát, melyeket kézművesek készítettek hosszú fáradtságos munkával és közben szürcsölhettünk valami finom ínycsiklandozó forró italt, mely a nem túl barátságos időben egy kicsit felmelegített. Miután beteltünk a látvánnyal, a belváros felé vettük az irányt. A városháza előtti téren lévő forgatagot be sem tudta fogadni a szemünk.
Sokan belevetették magukat a bódék közé, de voltak, akik először kulturális szomjukat elégítették ki és besétáltak a Stephansdomig és útközben megcsodálták a Hofburgot is. Még az eső sem szegte kedvünket, amely egyre jobban esett és ki jobban, ki kevésbé, de megázott. Hazafelé a buszon szárítkoztunk és büszkén mutogattuk a kis vásárfiákat, melyekkel az itthon maradt szeretteinknek akartunk örömet okozni. A késői érkezés ellenére sem lankadt a hangulat, sőt egyre fokozódott. Sokan már a következő évi utat tervezték és így búcsúztak: „Tanárnő! Mi jövőre is jövünk. Tessék már most felírni!”