Kazinczy azt mondja, hogy „… a nyelv legyen hív, kész és tetsző magyarázója mindannak, amit a lélek gondol és érez.”
A ’parancs’ ellenére úgy érzem, nagyon nehéz szavakba önteni mindazt, amit az elmúlt hétvége adott számomra és diákjaink számára.
2012. október 12-13-14-én rendezték meg Sátoraljaújhelyen, „az anyanyelv egyik bölcsőjében” az „ÉDES ANYANYELVÜNK” nyelvhasználati verseny 40. országos döntőjét, amely nem csupán egy verseny volt, hanem egy olyan három napos jubileumi rendezvény, ahol a több mint 130 versenyző diák, felkészítő tanáraik, a magyar nyelvészet nagyjai és a szervezők intenzíven foglalkoztak a magyar nyelv ügyével, ápolásával, kérdéseivel.
A szorgalmas munka mellett színes programok részesei lehettünk, és hosszan tartó barátságokat köthettünk tanárokkal és diákokkal határon innenről és túlról.
Fajcsák Erika (a verseny egyik neumannos versenyzője úgy fogalmazott a szóbeli fordulón előadott „televíziós nyilatkozatában” (ez volt az ő választott műfaja), hogy „nemcsak a magyar nyelv, hanem a magyarság ünnepe is ez a hétvége”, amit Sátoraljaújhelyen eltölthettünk).
És valóban ünnep volt ez, de nem csak azért, mert Kazinczyra emlékeztünk és a sírját koszorúztuk, nem csak azért, mert a verseny jubileumi éve van, nem csak azért, mert a magyar költők és írok sorait idéző irodalmi műsor alatt egyszerre dobbant minden magyar szív (akár a Vajdaságból, akár Kárpátaljáról, akár Erdélyből, Felvidékről vagy éppen Magyarországról érkeztek a vendégek), hanem azért is, mert a versenyzők soraiban iskolánk, a Neumann János Középiskola és Kollégium is képviseltette magát, nem is akárhogyan.
Az emlékplakett
Büszkék lehettünk már az induláskor is, hiszen a megyei forduló zsűrije úgy döntött, hogy a szakközépiskolai és gimnáziumi kategóriában is képviselje a megyénket egy-egy neumannos diák.
Gimnáziumi kategóriában Fajcsák Erika 12.H osztályos tanuló (felkészítő tanára: Hadnagyné Kovács Judit), szakközépiskolai kategóriában pedig Nagy-Kovács Dávid 11.I osztályos tanuló (tanára: Barna Viktor) indult útnak, hogy tevékenykedjen a versenyen a magyar nyelv ügyéért.
Azon túl, hogy mindketten becsülettel helytálltak, mindketten elhozták a versenyzésért járó legmagasabb elismerést: Sátoraljaújhely emlékplakettjét, amelyet kategóriánként 15-15 versenyző kaphat meg évente (helyezés nélkül).
Hozzáteszem, hogy az eltelt 40 év versenystatisztikája alapján Eger a 10. helyen áll Sátoraljaújhellyel együtt, mert mindkét város 20-20 emlékplakettel gazdagodott az évek során.
Nos, nálunk máris kettővel több ilyen plakett van és mindkettő neumannos diák érdeme!
A győztesek
KEDVES ERIKA ÉS DÁVID! SZÍVBŐL GRATULÁLUNK NEKTEK ÉS NAGYON BÜSZKÉK VAGYUNK RÁTOK!
Kívánom, hogy a plakett mellett ne fakuljanak azok az élmények, tapasztalatok sem, amiket együtt élhettünk át és szerezhettünk és ne feledjétek, hogy most már nemcsak a magyar nyelv használói, hanem annak elismert művelői is vagytok!
A kollégáimban ( legyenek azok magyar vagy akár matematika szakosok) pedig szeretném megerősíteni azt a szintén Kazinczy által megfogalmazott tanítást, miszerint „A magyar nyelv tanítására különös gond fordítandó.” Ezt nem csak azért üzenem, hogy egy ilyen siker és élmény várományosai legyetek, amit mi e három napban átéltünk, hanem azért is, hogy hadd legyen minden nap a „magyar nyelv és a magyarság ünnepe”!
Hadnagyné Kovács Judit
szaktanár
Hárman Sátoraljaújhelyről |
