Az Amerikai Kuckó egyik előadása a Nők az irodalomban címmel indult. Szerettük volna női írók műveit megismerni, azonban az előadás mást kínált: Először izgalmasnak tűnő feladatot kaptunk: állítsunk össze egy lehetséges kötelezőolvasmány-listát, amely női szerzőjű könyvekből áll. Kérdés volt (?), hogy miért választottuk sokan ugyanazokat a szerzőket (Leiner Laura, J. K. Rowling,  Agatha Christie, Jane Austen, Szabó Magda). Aztán fő témaként azon elmélkedhettünk, hogy mitől is lesz női az irodalom, és létezik-e egyáltalán női irodalom? De még inkább általánosságban a nőkről kérdezett és beszélt az előadó. Megtudhattuk azt is, milyen céllal indították az Uránia folyóiratot: Célközönségének, a nőknek megpróbált minőségi olvasnivalót nyújtani, ezzel bővítve eddigi hiányos tudásukat. Végül az előadó felolvasta kedvenc cikkrészleteit a folyóiratból.

A Varázstoronyban csillagászati bemutatót láttunk. Az első teremben fizikai kísérletek és érdekes eszközök fogadtak. A másik teremben egy tárlatvezető az ott látható távcsövekről és a meridián vonalról beszélt. Majd a főiskola tetejéről szétnézve csodáltuk meg Egert. A következő, ún. sötét szobában pedig egy tükör segítségével vizsgáltuk újra a várost. Az asztalra vetített kép mindenkit újra lenyűgözött. 

A meridián vonalról később is hallottunk, mert arra az előadásra mentünk még el, ami a Da Vinci-kód című regény kapcsán szólt fikcióról és tényekről. Ez a regény is kitér egy vonalra Párizsban, különös jelentőséget is tulajdonít neki. Még különösebb, hogy sokan valóban mennyire nem akarják megkülönböztetni a regényvilágot és a valóságot. Az előadó látványos és érdekes képekkel bizonyította a nyilvánvaló, mégis sokak figyelmét elkerülő eltéréseket. Az anekdoták elgondolkodtatók nemcsak Franciaország és a bestseller kapcsán, hanem saját környezetünket illetően is.

Nagyszerű élmény volt az épület, a közös tapasztalatok, és az új információkat is fontosnak tartjuk. Jövőre is fogunk válogatni a programokból!